Településtörténet

A Tornai-dombságban, a Rakaca-völgy északi oldalvölgyében, a Viszlói-patak mentén húzódó régi Borsod megyei település. Szalonnától mintegy 20 km-nyire, északkeletre fekszik, a Rakacából északra kiágazó mellékúton érhető el. Határában található Köbli, vagy másként Sötéttanya.

A faluról a legrégibb adat 1340-ből való. Neve abban az időben Vizlou. Neve a szláv Vencel személynévből ered és magyar névadással keletkezhetett.

A középkorban a Szalonnai Tekus család birtoka volt, később pedig a tornai uradalomhoz számították. Így került – Zsigmond király adományaként – 1409-ben Ezdegei Bessenyei Pálhoz és Berencsy Sáfár Istvánhoz.

A 15. században zálog révén Becskeházi (Orros) Antal is bírta, majd 1476-ban Szapolyai Imre szepesi főispán vásárolta meg. Ferdinánd 1539-ben Horváth Gáspár királyi kamarásnak adta a tornai uradalmat, s ezzel Viszló is új kézbe került.

A 16. századbéli összeírások Wizlo, Wyzlo, Wyzlok, Wyslo, Rákóczi-birtok is volt. Bethlen Gábor Kornis Zsigmondnak adományozta a tornai uradalmat, s ez az adománylevél egyértelműsíti, hogy csak Viszló fele tartozott a tornai vár uradalmához. 1647-ben Wesselényi Ferenc birtoka lett és a szendrői várhoz csatolták. 1662-től a Keglevichek lettek a meghatározó földbirtokosai. Ők és elődeik telepítettek új, görög katolikus jobbágy családokat a községbe. Ahogyan még 1864-ben Hollós János jegyző is tapasztalta: „Nyelvre nézve beszélnek magyarúl és oroszúl vagy jobban mondva tótúl.”

A két világháború között görög katolikus elemi iskolát tartott fenn a falu. Viszlón több görög katolikus lelkész született, közülük itt Szabados Mihály eperjesi nagyprépostot, titokban fölszentelt püspököt említjük meg.

1950-ig a rakacai körjegyzőséghez tartozott. 1950-ben önállóan alakított tanácsot. 1966-ban Rakaca társközsége lett, majd az 1989-es rendszerváltozást követően önálló. A körjegyzőségi központ Rakacán van.

Jelenleg 71 lakosa van. Az 59 lakás 25%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A gáz- és a közcsatorna hálózat nem épült ki. egy kiskereskedelmi üzlet van a településen. A távbeszélő vonalak száma 20. Az 1990-es években faluház épült a községben.

A település főutcája jellegzetes képet mutat: tengelyében a keskeny patakmederrel, mely mentén a szélesebb, vizenyős patakparti kaszáló húzódik, két oldalon pedig a jellegzetes, zömében oromdeszkás-vízvetős népi lakóházak sora áll.

A temetődomb oldalában álló görög katolikus templom 1761-ben épült a korábbi templom romos falainak fölhasználásával. Tornyát és a kórust 1830-ban építették hozzá.

Viszló a 2614. számú közúton érhető el. Busz Miskolcig, vonat Szalonnától vehető igénybe. Munkanapokon Viszlóról Miskolcra négy közvetlen autóbuszjárat közlekedik, két járattal pedig átszállással lehet eljutni Miskolcra.

A településen, 2015 nyarán átadásra került a Hagyományok Háza vendégház, amely egész évben várja vendégeit. A községben 2015-től minden év februárjában megrendezésre kerül a farsangi bál, augusztusban pedig a falunap.